Sütivásár

Kislányunk iskolájának a szülői munkaközössége minden évben megrendezi a jótékonysági sütivásárt. Amit azonban méltán nevezhetnénk muffin-vásárnak is, mert én életemben még ennyi muffint egy rakáson nem láttam.

cake sale

Minden szülő sütött kb. egy tepsi sütit -a haladók egy egész ládányit-, beszállította az iskolába, majd ott a gyerekek, szülők, nagymamák, tanárok stb. vásárolhattak belőle. A gyerekek rettentő izgatottak voltak, a nagy shoppingolástól teljesen kipirultak. Engem pedig a rosszullét kerülgetett már az illatoktól is. Megkértek, hogy segítsek árulni, ezért egy egész délelőttöt voltam kénytelen a nehéz és édes szagú tornateremben eltölteni; miután már előző nap este folyamatosan szívtam magamba a forró, kókuszos leget, mire kiszenvedtem magamból a nyolctojásos, irtó pepecs munkával elkészíthető hólabdákat.

Mindegy, az eredményért megérte. A bevétel a szokásos mennyiségű lett (jó sok), INTERAKTÍV TÁBLÁT fog belőle kapni az iskola. Már a Goethe Institutban hallottam erről az új csodáról, ők is most kapnak egyet. Ez egy olyan tábla, ami ötvözi a számítógépet, projektort, táblát, internetet, magnót stb. Szóval SOK IN ONE. Az abszolút multifunkcionális csoda.

Azért a kislányunk megjegyezte, ő jobban örült volna könyvvásárnak. Kissé viszolygott ő is a rengeteg édességtől, bár otthon azért jóízűen befalta a színes cukormázas, csillogó díszekkel, mesefigurákkal szépen dekorált muffinokat.